Kártevő monitoring HACCP- és IFS-auditokhoz

A kártevő monitoring folyamatos, dokumentált megfigyelési rendszer: számozott fogó- és ellenőrzési pontok hálózata, amelyet ütemezetten ellenőrzünk. Nem a kártevőt pusztítja, hanem időben jelzi a nyomás növekedését, és objektív adatsort ad az élelmiszer-biztonsági auditokhoz.

Kártevő monitoring

Miért a dokumentáció bukik el az auditon?

Az élelmiszeripari auditok tapasztalatai szerint a kártevőirtás témakörében az eltérések többsége nem abból fakad, hogy kártevőt találtak, hanem abból, hogy a program működése nem bizonyítható. Hiányzik a helyszínrajz, nincsenek meg a korábbi jegyzőkönyvek, vagy nincs olyan adatsor, amiből látszik, hogy a beavatkozások nyomán csökkent a nyomás.

A monitoring rendszer pontosan ezt a bizonyítékot állítja elő.

Mit vár el pontosan egy audit a kártevőirtási dokumentációtól? Ezt a HACCP kártevőirtási követelményeit bemutató útmutatónkban részletezzük.

Mit tartalmaz?

Számozott ponthálózat

Repülő rovarokra UV-fénycsapdák, mászó rovarokra ragadólapos monitorok, rágcsálókra etető- és fogópontok. Minden eszköz sorszámot kap, és felkerül a helyszínrajzra.

Ütemezett ellenőrzés

Az ellenőrzés gyakoriságát a zóna kockázati besorolása határozza meg. Magas kockázatú területen – nyersanyagfogadás, csomagolás – sűrűbb, alacsonyabb kockázatú raktárban ritkább.

Fogási adatok rögzítése

Pontonként, dátumozva – ebből az adatsorból képezhető a trend.

Trendelemzés és javaslat

Az összesítésből látszik, hol emelkedik a nyomás. Ha egy kapu közelében lévő pontokon a fogás hónapról hónapra nő, az szerkezeti problémára utal – és a javítás tartósabb eredményt ad, mint a gyakoribb kezelés.

Az éves összesítés

Évente összesítést készítünk, amely tartalmazza a ponthálózat aktuális helyszínrajzát, az éves fogási trendeket zónánként, az elvégzett beavatkozásokat és a javasolt szerkezeti intézkedéseket. Ez az a dokumentum, amely egy IFS- vagy BRCGS-auditon a kártevőirtási program működését igazolja.

Gyakori kérdések

Mi a különbség a monitoring és az irtás között?

Az irtás beavatkozás egy már kialakult fertőzöttség ellen, a monitoring pedig folyamatos megfigyelés, amely még a fertőzöttség kialakulása előtt jelzi a kockázatot. A kettő együtt működik: a monitoring adatai határozzák meg, hol és mikor van szükség beavatkozásra.

Elvárja-e az IFS vagy a BRCGS a monitoringot?

Igen. Mindkét szabvány dokumentált kártevőirtási programot ír elő, amelynek része a rendszeres ellenőrzés, a ponthálózat helyszínrajza és a beavatkozások nyomon követhető rögzítése. Az auditon jellemzően nem a kártevő jelenléte a probléma, hanem a dokumentáció hiánya.

Hogyan kapjuk meg az adatokat?

Minden ellenőrzés után jegyzőkönyvet adunk át, amely pontonként rögzíti a fogási adatokat és a szükséges intézkedéseket. Éves összesítést is készítünk, amely a trendeket mutatja – ez az a dokumentum, amelyet audit alkalmával a leggyakrabban kérnek.

További szolgáltatásaink